Blog
Az egykor igen híres kapuvári Gulyás Csárda legnépszerűbb étele volt a böllérmáj, melynek receptleírása az étterem egykori főnökétől, Orbán Józseftől származik. A gasztronómiai különlegességet a tulajdonos egykor reggelizés közben „álmodta meg". Beosztottjai zománcos vödörben hordták a nyersanyagot a kapuvári húsgyárból. Kapuvár gasztronómiai védjegyének számít az évtizedek óta népszerű böllérmáj. Minden nagytiszteletű, magas rangú látogató betért ide ezért az ételért, szinte kötelező volt, hogy az utasok megebédeljenek a csárdában, de csakis böllérmájat. Sőt haza is vittek belőle, pedig a kihűlt specialitás már nem az igazi, frissen érdemes kipróbálni!
A sonka elmaradhatatlan kelléke a Húsvéti asztalnak. Azonban sok háziasszony dilemmája, hogy a sonka hogyan lesz a legfinomabb, hogyan fűzzük, hogy ne essen szét a legfinomabb fogás.A jó sonka, ami szép élénk színéről és jó tartásáról ismerszik meg, nem igényel hosszú áztatást. Sőt, akár el is hagyhatjuk ezt a műveletet. A trükk egyszerűen annyi, hogy hideg vízbe tesszük fel a sonkát lassan főni, és az első felforrás után a vizet leöntjük róla.
Bővebben: Kell-e a sonkát főzés előtt áztatni? Sonkafőző fortélyok
A Húsvét a második legnagyobb ünnepünk, és talán nem túlzás azt állítani, hogy nincs olyan család, ahol ne kerülne ilyenkor sonka az asztalra. A “Hús-vét”, ahogy a neve is jelzi, a hosszú böjt utáni első olyan alkalom volt, amikor az emberek húst vettek magukhoz. A családok együtt lehettek, a megváltó feltámadását, a tavasz eljövetelét ünnepelték, a hosszú nélkülözésekkel teli tél után. Vannak akik szerint a húsvéti sonka mint a legnemesebb húsféleség megkoronázta az ünnepi asztalt. Mások szerint praktikus okok állnak a Húsvéti sonka hagyománya mögött, épp az ünnep idejére körül készült el, és végre meg lehetett kóstolni. De miért csak Húsvétra készült el a sonka, ha már november körül elkezdődtek a disznóvágások?
A februárról legtöbbünknek a szerelmesek napja jut eszébe, kevesen tudják, hogy más ünnepelni való is van ilyenkor, hiszen hagyományosan ilyenkor készült az igazi téliszalámi. Vagyis a február a téliszalámi születésnapja is egyben. A szalámi igazából egy olasz klasszikus, a magyar változat ennek az ételnek a nemespenésszel érlelt, disznóhúsból készült leszármazottja. A milanese nevű szalámit fűszerezése is összeköti a magyar kedvenccel. Mindkettőben található szegfű- és fehér bors - többi összetevőt a gyárak üzleti titokként őrzik. A szalámi története idehaza a 19. században kezdődött. A szegedi Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását, majd Olaszországból hozott munkásokat, akik segítségével 1885-ben kezdte meg a szalámi nagyüzemi gyártását mindannyiunk örömére.
A kocsonya a magyar konyha egyik remekműve. Karácsony és szilveszter környékén pedig gyakrabban előkerül, hiszen igen kedvelt ünnepi étel és a másnapos gyomor megmentője.
A hajnali disznóvágások alkalmával a köröm, a csülök, a bőrke, a fül, a farok, mind egy üstbe kerül és lassú tűzön 4-5 órán keresztül rotyog. Ez a hosszú idő azért kell, hogy az összes zselésítő anyag kifőjön a csontokból és a kocsonya igazán remegős legyen. A kocsonya egyik titka, hogy minél alacsonyabb lángon főzik, annál tisztább lesz a kocsonyalé. Ha elkészült, tálakba rakják és hideg kamrába, pincébe teszik, ahol szép lassan ki tud hűlni. A kocsonyafőzés tehát nagyon egyszerű, de hosszan tartó művelet, mégis megéri nekilátni!
